Hírek

Elküld ismerősnek | Nyomtat

Az Európai Parlament (EP) júniusi plenáris ülésének egyik fő témája volt az Európai Unió (EU) külkapcsolatainak áttekintése. A gázai övezetben, a Koreai-félszigeten, illetve Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzet, valamint az Unió és Oroszország kapcsolatának kiértékelésére a képviselők vitája nyomán, a másnap szavazásra bocsátott határozatok révén került sor. A megbeszéléseken jelen volt az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton bárónő, aki egyben az Európai Bizottság (EB) alelnöke is.

A Koreai-félszigeten kialakult helyzetre, mint külpolitikai szempontból fontos témára tekint az EB és az EP képviselők is. Két megállapodás, egy szabadkereskedelmi vonatkozású, illetve egy keretegyezmény kapcsán folynak jelenleg magas szintű tárgyalások. A felszólalók gondosan elhatárolták az észak-, illetve dél-koreai kapcsolatokra vonatkozó  fejlesztési elképzeléseiket. Dél-Koreát a G20-as csúcstalálkozó házigazdáját fontos világpolitikai szereplőnek tekinti az Európai Unió. Az EB határozata alapján az EU szorosabb együttműködést tervez az országgal a terrorizmus elleni harc, a fegyverkorlátozás, az energiabiztonság, és nem utolsó sorban az emberi jogok érvényesítése terén. Az Észak-Koreához fűződő EU-kapcsolatok más jellegűek; a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása kapcsán akár szankciók életbeléptetése is megfontolásra kerül, mindazonáltal az EU kész humanitárius segítséget nyújtani az országnak. A közelmúlt incidensét, a dél-koreai hadihajó elsüllyesztését, mint felelőtlen atrocitást, a képviselők egyhangúan elítélték, és csatlakoztak a Catherine Ashton képviselő asszony által ismertetett nyilatkozathoz.

Sógor Csaba RMDSZ-es EP képviselő a vitasorozat több részében is felszólalt. A Koreai-félszigeten kialakult helyzet kapcsán arra kérte az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy határozottabban hallassa az Európai Unió álláspontját.

Sógor Csaba továbbá a kommunista múlt felszámolását, a diszkriminatív nyelvi- és állampolgársági törvények, illetve a kisebbségeket érintő jogsértések megakadályozását, valamint a kollektív bűnösséget érvényben tartó jogszabályok érvénytelenítését sürgette az EU területén. Véleménye szerint e lépések hiányában "nincs erőnk, szavunk és hitelünk a világban, mert nem tartják az Uniót egy hiteles szervezetnek. Nem tartanak bennünket hiteles embereknek, ha először nem söprünk a saját házunk táján."