Hírek

Elküld ismerősnek | Nyomtat

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő Strasbourgban, július 5-én, a plenáris ülésszakot nyitó, napirend előtti felszólalásában a nyugat-balkáni országokban élő, nemzeti kisebbségi közösségek létére, jogaira és életkörülményeire hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyar képviselő véleménye szerint e közösségek nyelvi jogait egyes unión kívüli államok nagyvonalúbban kezelik, mint maguk a tagállamok.

Sógor Csaba felszólalásának szövege alább olvasható:

"A kelet-közép-európai országok uniós csatlakozása, és a bővítési folyamat kiterjesztése a Nyugat-Balkánra, óriási kihívást jelent az EU-nak. Gazdasági kérdésekről rengeteg szó esik, most egy olyan sajátosságra hívnám fel a figyelmet, melyről gyakran elfeledkezünk. Ezen országokban jelentős számú nemzeti kisebbségi közösség él. Ők nem bevándoroltak valahonnan, hanem történelmi okokból, a gyakori határmódosítások miatt kerültek egy másik állam fennhatósága alá.

A kisebbségek nyelvi jogait sok esetben nagyvonalúbban szabályozzák az unión kívüli országok, mint egyes tagállamok. Ennek oka, hogy nevezett országok rájöttek: az ország érdekét szolgálja, ha a kisebbségek jól érzik magukat szülőföldjükön. Ezen a téren talán mi is tanulhatunk valamit a tagjelöltektől: Európa minden polgára azonos megbecsülést és bánásmódot érdemel, nemzetiségétől, állampolgárságától és anyanyelvétől függetlenül."
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Július 7-én, a Koszovó és Albánia ügye kapcsán zajlott tematikus vita az Európai Bizottság nyilatkozatát követte. Az EP képviselők álláspontja megosztott volt. A belga elnökség prioritásként kezeli a Nyugat-Balkán problémáinak megoldását, és Koszovó önálló államiságát támogatja, egyes képviselők viszont ezt megkérdőjelezték. Az EU öt tagállama ugyanis nem hajlandó elismerni Koszovót, mert potenciális veszélyforrásnak, a nemzetközi jog megsértésének tekinti.

Alább olvasható Sógor Csaba hozzászólása a vitához:

"A nyugat-balkáni országok helyzete rendkívül bonyolult, az etnikai tényező és a többség-kisebbség viszony rányomja bélyegét a térség fejlődésére. Teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió nem lehet közömbös ezen országok problémái iránt, hiszen a bővítési folyamat szempontjából a régió kiemelt jelentőséggel bír. Sajnálatos azonban, hogy bár egyetértünk az EU nemzetközi szerepének növekedéséhez szükséges közös külpolitikai hang, a tagállamok közös álláspontjának fontosságában, mégis azt tapasztaljuk, hogy Koszovót, mint a világ legfiatalabb államát még most sem ismeri el öt uniós tagállam. Albánia és Koszovó, de Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia jövője is attól függ, hogy milyen körülmények között csatlakoznak – előbb vagy utóbb – az Európai Unióhoz. Közös érdekünk az, hogy ez az integráció a térség államainak polgárai – függetlenül azok nemzetiségétől – és egész Európa számára sikertörténet legyen. Ennek érdekében elkerülhetetlen, hogy a legfontosabb kérdésekben közös álláspontot tudjunk kialakítani. Köszönöm."