Kelemen Hunornak tehették fel kérdéseiket
Az alábbiakban olvashatják a szövetségi elnök válaszait:
2011.12.20. | RMDSZ , Kultúra , Régiók , AktuálpolitikaSánduly Sándor kérdezte
Tisztelt Elnök úr A zetelaki RMDSZ prioritási listáján szerepelt már 2011 re a községi utcák aszfaltozása 3,3 km hosszúságban,amelyet a PNDI-hez terjesztett Hargita Megye Tanácsa. Erre a programra milyen esélyeink vannak, és mikor tudunk konkrétumokról beszélni, hiszen fontos a zetelaki RMDSZ-nek, hogy valamit letegyen az asztalra választások előtt. Jó munkát kívánok. Tisztelettel,
Tisztelt Sánduly Sándor,
A zetelaki, községi útra már 2011-ben kiírták a versenytárgyalást, amelyet egy cég meg is nyert, azonban a munkálatok nem kezdődhettek el, mert a nyertes cég nem tett le garanciát, ahogyan azt a törvény előírja. Emiatt újabb versenytárgyalás kiírása szükséges, erre 2012 elején kerül sor, ami azt jelenti, hogy tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok.
betamás kérdezte
1. Miért nem választják a következő RMDSZ tisztségek közül egyiket sem közvetlenül az RMDSZ tagok: MKT/TKT tagok, MKT/TKT elnök, SZKT tagok, kongresszusi küldöttek, Szövetségi elnök? Ön szerint szükséges-e ezen változtatni, ha igen, várható-e a közeljövőben változás ezen a téren?
Van olyan szervezetünk, ahol a közvetlen választás már több alkalommal is működött, különösen a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején. Fontos, hogy csakis az RMDSZ tagok válasszanak tisztségviselőt, és ezt nem mindig lehet ellenőrizni. Semmivel sem kevésbé demokratikus, ha a tagok küldöttei választanak és nem a teljes tagság, amit a kongresszusi küldöttek vagy a szövetségi elnök esetében szinte lehetetlen lenne megszervezni. A politikai szervezetnek arra kell törekednie, hogy minél nagyobb kört vonjon be a döntéseinek az előkészítésébe és azok meghozatalába, ám erre a leggyakoribb módszer a küldötteken keresztül történő választás.
2. Sok olyan település van, ahol a városi tanácsosi lista (beleértve a sorrendet a listán) nem közvetlen előválasztás nyomán alakul ki (pl. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmár és sok más olyan település, ahol az RMDSZ-nek van esélye tanácsosi helyek megszerzésére), a megyei listák sem előválasztások nyomán alakulnak ki. Ön szerint szükséges-e ezen változtatni, ha igen, várható-e a közeljövőben változás ezen a téren?
Én annak vagyok a híve, hogy a megyei és helyi szervezetek nagy autonómiával felruházva maguk döntsék el, hogy mi a legjobb módszer, a leginkább célravezető jelöltállítás egy bizonyos településen vagy megyében.
3. Ön szerint szükség lenne-e a helyi választások alkalmával választási szövetség megkötésére az MPP-vel és az EMNP-vel, legalább azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 55% alatt van, és a tanácsosi listáknak közös előválasztások nyomán történő kialakítására úgy, hogy szavazhasson bárki, aki tagkönyvvel igazolni tudja, hogy RMDSZ, MPP, EMNT tag, és személyi igazolvánnyal, hogy az illető településen lakik; az előválasztási bizottságokban az MPP és az EMNT is képviselve legyenek? És/vagy arra, hogy azokon a településeken ahol a magyarság aránya 75% alatt van közös polgármester-jelöltet állítsanak, közvélemény-kutatás, esetleg ugyancsak közös előválasztás alapján?
A közös előválasztás megszervezésére nem látok gyakorlati lehetőséget. Különálló szervezetekről lévén szó, ismerve a politikai szervezetek logikáját, nem tartom megvalósíthatónak.
4. A helyi választmány és a helyi elnök az RMDSZ-nek az egyedüli szerve, amelyet közvetlenül az RMDSZ tagok választanak a helyi Közgyűlés keretén belül; azonban ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy ilyen közgyűlésen, szükséges az, hogy az év minden napján végigböngéssze a helyi újságot, amelyben meghirdethetik a Közgyűlés helyét és időpontját. Ráadásul ezeket a tisztújító közgyűléseket sokszor nem az Alapszabályzatban megállapított időközönként tartják (azaz határidőn túl). Ön szerint szükséges-e ezen változtatni, ha igen, várható-e a közeljövőben változás ezen a téren? Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy minden RMDSZ-tagnak, aki e célból megadja az email címét, kiközöljék a Közgyűlés helyét és időpontját? Vagy, hogy az illető települést/település-részt felosszák a választmány tagjai között, akik a közgyűlés előtt kiközlik a helyet és az időpontot a tagok postaládáiba dobott értesítések révén?
Ezt már járható útnak tartom, és arra bíztatom a kollegákat, hogy minél több embert, minél több szervezeti tagot vonjanak be a döntésekbe. Erre kitűnő módszer az Ön által javasolt rendszer is, bár csak erre építeni kevés. Még sokan vannak olyanok, akik nem használnak e-mailt, ám ezzel ki lehet egészíteni, ki kell egészíteni a kommunikációnak ezt a formáját is.
Ha van olyan megyei szervezet, ahol nem tartották be a határidőt, a főtitkárságon keresztül tudjuk kérni, hogy mielőbb szervezzék meg a tisztújítást, amint néhány esetben ez meg is történt.
5. Ön szerint szükséges-e olyan szabályokat kialakítani az előválasztások, illetve a belső választások esetére, amelyek garantálnák az esélyegyenlőséget, az átláthatóságot és a meritokráciát? Például a következőképpen: bármely RMDSZ-tag, aki valamilyen tisztséget be szeretne tölteni, illetve jelölt szeretne lenni a választásokon, küldje be fényképét, szakmai-politikai önéletrajzát és programját, valamint a támogató aláírások begyűjtésének idejét és helyét (beleértve a házhoz jövetel lehetőségét is, amennyiben ezt bárki igényli) a helyi RMDSZ választmányhoz, vagy a megyei/területi RMDSZ szervezet etikai bizottságához. A megyei/területi RMDSZ szervezet jelentesse meg honlapján ezeket az adatokat, bárki tehessen fel kérdéseket a jelölteknek interneten keresztül, a jelöltek pedig kötelező módón válaszoljanak. Aki összegyűjt egy bizonyos számú RMDSZ-tagtól származó aláírást, vagy egy bizonyos számú helyi RMDSZ szervezet támogatja, az tovább lép a következő fordulóba, ez utóbbi jelölteknek hitelt érdemlő módón igazolniuk kellene a szakmai-politikai önéletrajzban foglaltakat a helyi választmány illetve a megyei etikai bizottság előtt. Ez után a jelöltek adatai megjelenhetnének a helyi újságban is és az újságolvasók is tehetnének fel kérdéseket (bármely másfajta választási kampány tilos), végül sor kerülne az előválasztásra illetve a belső választásra, - az előválasztással járó költségeket, amelyek minimálisak lennének – papír, nyomtatás, esetleg szavazócédulák szállítása-, részben, vagy, különösen helyi jelentőségű elő és belső választások esetén, egészében a jelöltek állnák?
Ehhez hasonló belső versenyre van néhány példa a szervezeten belül, különösen a jelöltállítást, a jelölést illetően.
6. Mi a véleménye egy olyan választási rendszerről, amely mindenkinek nagyjából megfelelne, amelyik többnyire egyéni választókerületeken alapulna, nem vezetne igazságtalan eredményekhez, és amelyik az etnikai képviselet arányosságát is garantálná? A következőképpen gondolom: a Szenátus 99 szenátorból állna, akiket egyéni választókerületeken választanának meg, úgy, hogy minden megye és Bukarest adna legalább két szenátort, a többi 15 szenátori választókerületet pedig a lakosság száma alapján osztanák el a megyék, illetve Bukarest között. A Képviselőház legalább 201 képviselőből állna, akiket egyéni választókerületekben választanak meg. A 201, egyéni választókerületes mandátumon felül kiosztanának még mandátumot:
a) a külföldi, egyéni választókerületekben,
b) az eddigi módszer alapján azon kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem teljesítették az 5%-os, vagy az alternatív küszöbök valamelyikét,
c) azon kisebbségi szervezeteknek, amelyek teljesítették valamelyik küszöböt és amelyeknek az egyéni választókerületes mandátumok kiosztása után még maradt mandátumra váltható kapott szavazatuk (megállapítják, hány szavazat lett volna szükséges átlagban egy képviselő 50% + 1 szavazattal történő megválasztásához, majd ezt összevetik az illető kisebbségi szervezetre adott összes szavazattal)
d) a c. pont alapján azon választási körzetekben (választási körzet alatt értve a megyéket, Bukarestet és a külföldi evk.-k összességét), ahol a románok kisebbségben vannak a nem kisebbségi szervezeteknek is; a c és d pontokban foglalt szervezetek oly módón jutnának mandátumhoz, hogy felállítanak a kapott szavazatszám szerint csökkenő sorrendben egy listát azokkal a választási körzetekkel, ahol az adott kisebbség nem jutott mandátumhoz evk.-ban és az illető kisebbségi szervezetnek addig osztanának mandátumot, amíg maradnak mandátumra váltható kapott szavazatai, úgy, hogy egy kisebbséget egy körzetben csak egy szervezet képviselhet (az, amelyik több szavazatot kapott az illető körzetben)?
Hasonló választási rendszert javasoltunk a múlt esztendőben. A lényege az volt, hogy a képviselőházat és a szenátust más-más képviseleti norma szerint választanánk. A szenátus lenne kizárólag a megyék vagy a régiók képviselete és határköreiben is elkülönülne a képviselőháztól. Külpolitikával, régiófejlesztéssel, nemzetbiztonsági kérdésekkel és a képviselőházzal közösen a költségvetésről döntene. Ugyancsak a szenátus látná el a fő ellenőrzői jogköröket.
A képviselőházat egy vegyes rendszer szerint választanák. A mi javaslatunk az volt, hogy kb. hatvan százalékát a képviselőknek egyéni választókerületből válasszák meg, a többit pedig egy országos listáról. A lényeg az lenne, hogy a rendszer biztosítsa az arányos képviseletet. Ez a romániai magyarok érdeke és ez a helyes megoldás is.
Herdean Robert kérdezte
Tisztelt elnök úr! Nagyváradon lakom, a feleségemmel együtt egy kis garzon lakást vettünk,a lakótársulat volt pénztárosa 5 évet nem fizetett a hőerőműnek, felgyűlt 117.000 lej plusz penalizáció, mi kell visszafizessük, ő elment a pénzzel, semmilyen eljárás nem indult ellene. Ez Nagyváradon nem egyedi eset, azt mondják, összejátszott a hőerőmű igazgatójával, különben nem tudott volna 5 évig nem fizetni. A bíróság, a gazdasági rendőrség szintén nem tesz semmit. Tisztelt elnök úr, írtam a polgármesteri hivatalnak is, ők egy papírt küldtek, amiben felsorolták a tartozásunkat, ha nem más, legalább díszpolgárrá avathatják a hölgyet. Mi a véleménye? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Uram,
Amennyiben Önök rendelkeznek a kifizetett összegeket igazoló nyugtákkal, akkor tegyenek feljelentést a rendőrségen, amely kivizsgálást indít az ügyben, így a hiányzó pénzösszeget nem a lakóktól fogja behajtani a Távfűtési Vállalat, hanem a pénztárostól.
szabo alexandru kérdezte
Tisztelt Elnök Úr. nagyváradi lakos vagyok, mivelhogy az Önök pártja immár több mint 20 éve részt vesz a mindenkori hatalomban,(kormányban) azt szeretném megkérdezni és ha lehet, elfogadható választ kapni. Eljön-e végre az ideje annak, mikortól fogjuk tudni mi is élvezni az alkotmány 35-ik paragrafusában a 61/1991-es törvény 3-ik paragrafus 26-ik bekezdésébe foglaltakat. Tudniillik: Nagyvárad történelmi belvárosának lakói (és nemcsak ők) minden hétvégén egy erőteljes mesterséges fonikus agressziónak vannak kitéve, amit a 100 éves téglafalak nagyon jól vezetnek. A tucat számra teleptett nappali (CAFE BÁROK) nem kevesen, a városi és állami vezetés engedélyével (ÉJSZAKAI BÁRRÁ) alakulhatnak, amelyek reggel 4-5 óráig minden hétvégén iszonyatosan zavarják a lakosság azon rétegét, akiknek nincs más menedékhelyük. Jómagam hosszú hónapokig a légvédelmi óvóhelyen, vagy rokonoknál találtam menedéket, mivel lakásunkban lehetetlen meglenni ezeken az éjszakákon. De mától kezdve a lego is használhatatlan pihenésre, mivel egy újabb éjszakai bár nyílt a tőszomszéd pincéjében. A rendőrség tehetetlen, mivel engedélyük van rá, azt csinálnak, amit akarnak velünk, lakosokkal. Nincs alkotmány, nincs törvény, de engedély a polgármesteri hivataltól van. Kérem tisztelettel, ez az a nagy liberális demokrácia a 21-ik században??? Nem mindenkire érvényesek a csak papíron létező törvények. Aláírásos beadványainkra, meghallgatásainkra sehonnan nem kaptunk hivatalos választ. Csak a mi lakásunkban már 5-ször mérték be a zajszintet, amiből 3-szor haladta meg a megengedett szintet, tudtommal, mégse történt változás. A helyzet tovább romlik, megoldás meg a láthatáron sincs. Talán ez az ügy megérdemelne egy parlamenti interpellációt!
Tisztelt Szabó Úr,
A hatályban lévő törvények értelmében éjszakai szórakozóhelyet csak a szomszédok beleegyezésével lehet nyitni, ezért leghamarabb ezt kell leellenőrizni a Polgármesteri Hivatalnál. Amennyiben a szomszédok nem egyeztek bele a szórakozóhely megnyitásába, lehet kérni az engedély visszavonását.
Borbáth Endre kérdezte
Tisztelt Elnök Úr! Azt kérdezném látja-e valamilyen hasznát munkájában, akár napi, akár általánosabb szinten, filozófus képzettségének?
Igen, látom hasznát. Nem föltétlenül annak, amit az ókori görög filozófiáról tudok, de még csak nem is a klasszikus német filozófiának föltétlenül. Persze, az sem mellékes, ha egy-egy gondolatnak a történeti szálait is értjük, követni tudjuk. De például az autonómiát Kant nélkül nehéz megérteni (helyes megértésre gondolok, nem a félreértésre), de a politikai filozófia is nagyon hasznos tudást biztosít. Hosszan tudnám sorolni a példákat, de nem ez a fontos, hanem az, hogy igenis jó az, ha az ember legalább egy területen otthonosan mozog. Persze, ez még nem elegendő a politikai munkához, az eredményes politizáláshoz.
Lehel Hirth kérdezte
Tisztelt Elnök úr,
Az én kérdésem az volna, hogy hogy lehetséges az, hogy a Nagyanyám Gyümölcsös földjét, 0.35 hektárt, amit a TSz eltulajdonított tőle, 20 éve már nem tudjuk visszakapni, mint jogos örökösök? Már 20 éve perelünk, de veszítettünk, mert ezt a telket a Tsz elcserélte egy másik földdel, ami egy csere által az éppen akkori Polgármester földje volt. De ez a földcsere kényszerítve volt, mégse tudtuk érvényteleníteni! Mi nem kaphatjuk meg az őseink Földjét, de még a cserét se! Így lopják az államot! A megoldás a Polgármesteri Hivatalban Szinérváralján az, hogy fogadjunk el egy más földet, ami persze nem olyan értékes. Ki tudna segíteni? Mi a mi telkünket akarjuk vissza! Még nem is építettek rajta semmit!
Tisztelt Hirth Lehel! Amennyiben még nem tették meg, akkor ezzel a problémával forduljanak a Országos Tulajdon-visszajuttató Hatósághoz (Autoritatea Naţională pentru Restituirea Proprietăţilor), a hivatal munkatársai pedig a dossziét megvizsgálva eldöntik, hogy lehetséges-e a telek visszaszolgáltatása vagy pénzügyi kártérítésben részesítik Önöket.
Bancila Margareta(született Fülöp) kérdezte
-A magyar visszahonosítási kérést szeretném beadni itt, Bukarestben, mert itt lakom lányommal és 6 éves unokámmal. Kérdés: van az RMDSZ-nek olyan irodája, mint pld. Szovátán vagy Marosvásárhelyen, ahol besegítenek a „doszi" előkészítésében?
Kedves Margaréta,
A dosszié összeállításában segítenek a bukaresti RMDSZ munkatársai. Kérem, hívja a 0721 921 729 telefonszámot, munkatársaink pedig a segítségére lesznek.
Gödri Péter kérdezte
Tisztelettel megkérdezném, hogy miért nem Smaranda Enache asszony az RMDSZ jelöltje a polgármesteri tisztségre. Mert Enache asszonynak minden becsületes marosvásárhelyi úgy érzi, hogy tartozik, a sok éves igazságos megnyilvánulásaiért. Minden elismerésem mások iránt, de a mostani jelöltet a marosvásárhelyiek nem ismerik, tehát érdektelennek tartják esetleg a választást, mint ahogyan már sokan nyilatkoznak. Szerintem, ha tényleg reálisan gondolnak a polgármesteri tisztségre, akkor a legjobb jelölt Enache asszony lenne. Erről azt hiszem nem lesz nehéz másokat is meggyőzni, egységesen dönteni. Köszönöm megértését. Tisztelettel: Gödri Péter Marosvásárhely
Én annak vagyok a híve, hogy a marosvásárhelyi magyarokat megilleti egy magyar polgármester. Önbecsülésünk szempontjából sem mellékes, hogy melyik utat választjuk. Ezért én magam is egy olyan fiatal jelölt támogatását látom célszerűnek, akire hosszú távon is tudnak számítani a marosvásárhelyi polgárok. Vass Leventét ilyen embernek tartom. Ez Smaranda Enache érdemeit nem csorbítja. Ő kitűnő emberjogi harcos, ám óriási különbség van a közigazgatás és a nyilatkozás között. Mindkettőre szükség van, de mindkettőre a maga helyén.
A polgármester személye mellett nagyon fontos az is, hogy sikerül-e többségi tanácsot választani. Ezt elveszítettük ezelőtt négy évvel és láttuk, hogy milyen egy kisebbségi és nem egy hangon beszélő frakcióval döntéseket hozni. Lehetetlen. Enache asszony arra sosem tett ígéretet, hogy támogatni fogja a mi tanácsosi jelöltlistánkat. Tanács nélkül, csapat nélkül a legszebb fecske sem lesz képes tavaszt hozni.
Sára kérdezte
Elnök úr, hogy lehet bírni hosszú távon a folyamatos hajtást, a heti néhány óra lazítást?
Kedves Sára, tudatos választás volt részemről, amibe azt is bele kellett kalkulálni, hogy több áldozattal, több lemondással jár egy ilyen munka. Sok függ a csapattól, s ilyen értelemben nincs okom panaszra. S hétvégeken az a néhány óra, amit otthon eltölthetek, energiát ad a következő hétre. Az emberek bíztatása, kézfogása is segít, de sokszor a legerősebb kritika, a legdurvábban megfogalmazott mondatok is arra késztetnek, hogy meg kell próbálni jobban csinálni, kell keresni új megoldásokat, bár csodákra nem szabad várni.
János kérdezte
Üdvözletem tisztelt elnök úr. Én nagyon bízom benne, hogy a következő évben is az RMDSZ harcolni fog a magyarokért és végre a tanüggyel is fognak foglalkozni, hiszen elszomorító az, hogy egy tanár fizetése alacsonyabb, mint egy pékinasé. Bízom benne, hogy ez egyszer változni fog.
Következő, amit szeretnék tudni az, hogy van-e még esély arra, hogy pályázat alapján a mi községünkben is lehessen már végre egy sportcsarnok, amit már 3 éve ígérgetnek a tisztelt tanácsosaink, vagy ez mar csak örök álom marad??
Kedves János,
Mivel sajnos nem írta meg, pontosan melyik településről van szó, a kérdésre nem tudok pontos választ adni. A sportcsarnokok építése a Regionális és Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik, a program lebonyolítója az Országos Befektetési Vállalat, az önkormányzat ide kellett letegyen pályázatot.
A tanárok fizetésével kapcsolatosan teljes mértékben osztom a véleményét. Saját családomból tudom, hogy különösen a kezdő tanárok fizetése szégyenletesen alacsony. Bízom abban, hogy sikerül valamelyest javítani a bérezésen, és hogy a gazdasági válság nem fog hosszú évekig tartani, bár azt ma már biztosan állíthatjuk, hogy a válság után semmi sem lesz olyan, mint azt megelőzően.
Ravasz György kérdezte
Tisztelt Elnök Úr! Kihez fordulhatunk segítségért a masura 112 megírásával kapcsolatban? (lehetséges magyarul beszélő pályázatíró email címet vagy telefonszámot öntől megtudni Maros megyéből?) Köszönöm. Tisztelettel Gy Ravasz
Tisztelt Ravasz György,
A kérdésével kérem, forduljon a Maros Megyei Vidékfejlesztési Hivatalhoz, amelynek munkatársai az Ön kérdésére útmutatást tudnak adni. A hivatalnak az aligazgatója Antal Lehel.
Töhötöm kérdezte
Tisztelt elnök úr! Nekem csak egy rövid kérdésem lenne, román településen élek, távol az RMDSZ központoktól, de úgy döntöttem, hogy szeretnék beiratkozni az RMDSZ-be. Azt szeretném kérdezni, hogy mi a módja ennek, nem szeretnék most ezért messze utazni.
Tisztelt Töhötöm,
Amennyiben az RMDSZ tagja kíván lenni, a következő linkre kattintva http://rmdsz.ro/csatlakozz kérjük, töltse ki az űrlapot és munkatársaink a következő napokban felkeresik Önt. Az RMDSZ egyéni tagja lehet bármely román állampolgár, ha belépési szándékát, valamint a Szövetség Programjával és Alapszabályzatával való egyetértését írásban benyújtja a Szövetség valamely helyi szervezetéhez, valamint megfelel az Alapszabályzat 12. cikkelyében előírt feltételeknek.
Farkas Nórbert kérdezte
Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Én 2012-től bele szeretnék vágni a SAPARD Európai Uniós Támogatáson keresztül való mezőgazdaságba! PL: Facsemete ültetés, erdősítés, vagy állattenyésztés, vagy turizmus. Egy ötletet és irányadást szeretnék kérni, hogy merre tegyem az első lépéseket? Csíkjenőfalvi vagyok! Köszönöm a megértését!
Tisztelt Nórbert,
A Nemzeti Vidékfejlesztési Program 2007-2013 lehetőséget kínál Uniós támogatások lehívásához bizonyos mezőgazdasági projektek megvalósításához. A következő intézkedések keretén belül lehet pályázni az Ön által kiemelt beruházások finanszírozására:
• 121-es intézkedés - Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése:
Kedvezményezettek:
- mezőgazdasági termelők.
- magánszemélyek továbbra is pályázhatnak, de csak azzal a feltétellel, amennyiben vállalják, hogy a projekt finanszírozásáig kiváltják engedélyeiket
- termelői csoportok, szövetkezetek, amennyiben beruházásaik csak saját érdekeiket szolgálják
Támogatott beruházások:
- növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások (ennek keretében támogatás nyújtható a tárolás, szárítás létesítményeinek és technológiai berendezéseinek létrehozására, a kertészeti termelés létesítményeinek és technológiai berendezéseinek kialakítására)
- állattenyésztést szolgáló beruházások (ennek keretében támogathatók az állati férőhelyek kialakítását és minőségét javító beruházások, a takarmány előállítását és felhasználását biztosító beruházások)
- gyümölcsös ültetvények telepítése (ültetvények fajtaszerkezet változását, korszerűsítését eredményező újratelepítést, új ültetvénytelepítést lehet támogatni)
• 221-es intézkedés - Mezőgazdasági földterületek első erdősítése
Az intézkedés céljai:
- a vissza nem térítendő támogatás a mezőgazdasági művelésből kivonni szándékozott területek beültetését, ápolását, valamint az erdőtelepítés miatti jövedelem-kiesés pótlását célozza meg.
- A mezőgazdaságra kevésbé alkalmas területek erdőgazdasági művelés alá vonása mellett, a támogatás elsődleges célja, az erdők gazdasági, szociális és közjóléti szerepének növelése, illetve az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása.
Kedvezményezettek:
- az intézkedés kritériumrendszerének értelmében, a támogatásra úgy magán, mind jogi személyek, szervezetek, illetve földterületekkel rendelkező önkormányzatok is jogosultak, a bérlők kategóriájába tartozó kedvezményezettek viszont csak akkor pályázhatnak, amennyiben a földterület eredeti tulajdonosa az erdősítést, és annak az öt évig való fenntartását jóváhagyja.
313. Turisztikai tevékenységek ösztönzése
Támogatott beruházások
- Turisztikai szálláshelyek létrehozása és modernizálása
- Rekreációs tevékenységek
- Turisztikai információs központok, turisztikai jelzések stb.
- Vidéki turizmus marketingje, turisztikai szolgáltatások
Támogatást kaphatnak
- Mikro-vállalatok
- Magán személyek, akik vállalják, hogy mikro-vállalkozást alapítanak
- Helyi tanácsok és térségi fejlesztési szövetségek
- Civil szervezetek (ONG)
A támogatás mértéke
- Közösségi érdekeltségű, nonprofit beruházás esetében 100 % max.
- Profitorientált beruházás esetében max. 70%.
A támogatás értéke:
- Agroturizmus max. 70.000 euró
- más beruházás max. 200.000 euró
További információkért kérem, forduljon bizalommal Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkárhoz, a 0723/546.335-ös telefonszámon.
Borsi Balázs kérdezte
Tisztelt Elnök Úr! Engem az RMDSZ-Fidesz viszony (iszony?) érdekelne. Elolvastam Markó Béla Népszava-interjúját, és folyamatosan figyelem a fideszes híreket - a magyar állami hírcsatornákból az EP magyar alelnöke szinte kiesik, mint az új erdélyi magyar párt, az EMNP vezérkara. Mit jelent az, hogy a magyarországi kormánypárt és az RMDSZ között jó úton halad a kapcsolatok rendezése, szorosabbra fűzése, miközben Orbán Viktor megerősíti nemzetpolitikai együttműködési szándékát Tőkés Lászlóval, holott ezt a fajta nemzetpolitikát az RMDSZ nem tartja hatékonynak? És hogyan érthető a kapcsolatok rendezése, ha a magyarországi közmédiában, amelyet közvetve a hatalom irányít, az RMDSZ szinte meg sem jelenik, mintha nem is létezne, miközben a másik oldal folyamatosan a vezető hírek között kap időt? Üdvözlettel, B. B.
Fontosnak tartom, hogy az RMDSZ és a FIDESZ között partneri, normális kapcsolat létezzen. Ezért több alkalommal is kezdeményeztem kétoldalú találkozót, és úgy gondolom, hogy a mostani helyzetben nagyon indokolt lenne a szinte napi munkakapcsolat a két politikai alakulat között.
Azok, akik azt gondolják, hogy Budapestről lehet vezényelni az erdélyi magyarokat, szerintem nem értenek meg bennünket. Való igaz, hogy a magyarországi közmédiákból az EMNP és Tőkés képviselő folyik ki, de az erdélyi emberek tisztában vannak, hogy kire számíthatnak, és azt is pontosan tudják, hogy ki milyen munkára alkalmas.
Azt sem szabad elhallgatni, hogy mind a Szász zsebpártját, mind a Tőkés versenypártját Budapestről támogatják. Ennek katasztrofális következményei lehetnek, bár én inkább az erdélyi emberek bölcsességére, életösztöneire és az elvégzett munkára alapoznék, mintsem a mi életünk felett lebegő hamis próféták ígéreteire.
Üvegzseb kérdezte
Miért próbálja ellehetetleníteni az RMDSZ tűzön-vízen át az ANI működését? Miért fél az RMDSZ a vagyonvizsgálattól? Attól nem fél, hogy egyre több szavazója teszi fel ezt a kérdést? (Ha a parasztvakító Frunda-, Márton-féle választ kapnám, akkor ne is fáradjon az elnök úr)
A magam részéről nem tudnám fenntartani azt a vélekedést, hogy az ANI működését az RMDSZ akadályozná. A kollegáim véleményét tiszteletben tartom és az érveikre, különösen az emberi jogokra és az emberi méltóságra alapozott érveket tartom fontosnak. Nincsen, és nem lehet olyan téma, amelynek kapcsán nem lehetne, és nem szabadna akár éles véleményt is megfogalmazni, s azt sem hiszem, hogy bárkire rá szabadna erőltetni az „egyvélemény” kötelezettségét. Az lenne a diktatúra. Azt gondolom észrevette, hogy az ANI bátran, határozottan és teljes gőzzel dolgozik. A fontos az, hogy ha valaki jogtalan jövedelemre, vagyonra tett szert, azért vonják felelősségre függetlenül attól, hogy kiről van szó és milyen területen dolgozik.
Farkas Csaba kérdezte
Tisztelt Elnök Úr! Egy különös kérdéskörrel fordulok Önhöz. Számos hír röppent fel ebben a témakörben, amelyekről én személy szerint nem láttam hivatalos közlönyt. A kérdéskör a romániai doktoranduszok támogatása. Tudom, hogy ez nehéz kérdés. Az új tanügyi törvény előírja, hogy minden doktorandusznak kell órát tartania 4-6 óraszám kereteken belül. Ugyanakkor előírja, hogy minden doktoranduszt alkalmaznak, mint egyetemi asszisztens vagy kutató asszisztensként. De ezért milyen fajta támogatásban részesülhetünk? Belefér az új költségvetésbe a doktorandusz is? Ugyanis ezen a ponton a doktori iskolába azt mondták, hogy senki sem mondta, hogy egy doktorandusz ne dolgozzon a doktori mellett....de szerintem megfelelő doktorit nem lehet munka mellett végezni. Tulajdonképpen október elsejétől megy a 2011 doktori, de még nem lehet tudni semmit a támogatásról. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel, Cs.
Az új oktatási törvény, s a Doktori Tanulmányok Szabályzata (Codul Studiilor Doctorale) értelmében a doktoranduszok az intézet (departament) tagjainak számítanak. A 4-6 órás tanítási kötelezettség a doktorandusz státusz velejárója, azért külön nem fizet az egyetem.
Doktori Tanulmányok Szabályzata 137 (4) pontja értelmében a megszabott 4-6 órás keret fölött tartott órákat óradíjban (plata cu ora) kifizetik, ha vannak üres állások az álláskeretben (statul de functii).
A doktorandusz státusz önmagában minősül oktató vagy kutató asszisztensnek, nem kötnek külön szerződést a doktori hallgatókkal, tudomásunk szerint. A doktoranduszok egy része ösztöndíjas (aki elnyerte), ezek megkapják visszamenőleg is az összeget. Sajnos minden évben késik néhány hónapot e támogatás átutalása, mivel a doktorandusok felvétele október elején zárul le, és a hivatalos adminisztratív-pénzügyi műveleteknek van egy átfutási ideje, ami 2-3 hónapos késést okoz.